Könnyek a szememben, amik csak érted folynak,
fájdalom a szívemben amik csak érted szólnak!
Hiányzol ha nem vagy velem, szívem csak érted rebeg.
Könnyeim csak érted folynak és szólnak,
hogy Te vagy a mindenem!
Kinézek az ablakon, s látom a Holdat ragyogni.
Érzek egy könnycseppet arcomon lefolyni.
Ha megkérdeznéd mi bajom,
csak annyit mondanék:
Hiányzol Nagyon!
Távol Tőled szomorú az élet,
Szívem azt dobogja,látni szeretnélek.
Ezzel a pársorral azt üzenem néked,
Nem élhetek úgy, hogy ne lássalak Téged!
Várom a napot, mikor megtörik az átok,
várom a napot, mikor nem leszel már álom.
Várom a napot, hogy megöleljelek,
S füledbe súgjam, mennyire SZERETLEK!
Ha van aki most hiányzik nekem,
az az aki most a telefonján olvassa az üzenetem.
Újra péntek, megint vége 1 hétnek,
a nélküled eltöltött napok semmit nem érnek.
Ha messzire is sodor tőled az élet,
ha soha többé nem láthatlak már,
ha nem érinthetem két kezed, nem csókolhatom a szád,
akkor is tudnod kell : hiányzol és szeretlek ám!
Kell a föld, hogy legyen élet,
kell a nap, hogy legyenek fények,
kell a határ, hogy ne legyen végtelen.
Ezek nélkül még elvagyok, de
Te kellesz, nélküled meghalok.
Add nekem az álmod, mely lelkedben él,
add nekem a szerelmed, mely szívedben él!
Add nekem magadat, testedet, lelkedet
és én örökkön örökké szeretlek!
Van egy bűnöm, nem nagy vétek,
két szó az egész: szeretlek téged!
Egy tanács? vigyázz magadra.
Egy kérés … ne változz meg.
Egy kívánság … ne felejts el.
Egy hazugság … nem szeretlek.
És egy igazság … borzasztóan hiányzol!!
Nyugszik a hajnal, pihen a táj,
nem tudok aludni, mert valami fáj.
Téged kereslek, utánad vágyom,
mert nem hiányzott így még senki ezen a világon.
Valaki nem ír pedig úgy várom,
valaki nem szeret pedig ugy imádom,
valaki nem hallja ha neki dalolok,
valaki nem bánja ha érte meghalok!
Könnyek a szememben,
amik csak érted folynak,
fájdalom a szívemben
amik csak érted szólnak!
Hiányzol ha nem vagy velem,
szívem csak érted rebeg.
Könnyeim csak érted folynak és szólnak:
hogy te vagy a mindenem!
Azt a percet feledni nem tudom,
mikor édes csókod égett az ajkamon.
Karomba fűztelek, arcom tűzben égett,
éreztem, hogy szeretsz és én is szeretlek téged!
Gondolatom körötted kering minden nap,
vajon még meddig nem láthatlak?!
Ha most ott lennék veled, elringatnálak,
s ha már alszol füledbe súgnám: Kívánlak!
Te vagy a kezdet, te vagy a vég,
Nélküled mindíg felhős az ég,
csak veled látom szépnek a napot
csak Téged várlak, UGYE TUDOD?
Csendes éjszakán ha elér az álom
minden emlékeddel te utánad vágyom,
álmodok felöled csendes kis meséket
és mindig az a vége hogy IMÁDLAK TÉGED!!!
Szeretnék veled lenni egy éjszakán,
elmondani, hogy szeretlek igazán.
Szeretnék a karjaidba lenni,
s a csókjaidat érezni,
s azt a pillanatot soha nem feledni..
Elvitted tőlem a napot,
a holdat és minden csillagot.
Többé szivárványt sem láthatok,
nem mámorítanak illatok.
Nélkülük még elvagyok,
de nélküled én meghalok.
Olyan hideg nélküled az ágy,
olyan nagyon hiányzol,
nem lehet szavakba önteni,
mennyire szeretlek és fáj, hogy elmentél,
mert menned kellett!
Mosolyog a felhő,
mosolyog az ég is!
Ha velem lennél kedves,
hát mosolyognék én is!
Ha messzire is sodor tőled az élet,
ha soha többé nem láthatlak már,
ha nem érinthetem két kezed,
nem csókolhatom a szád,
akkor is tudnod kell:
hiányzol és szeretlek ám!
Nem tudok nem rád gondolni szüntelenül,
nem tudlak nem szeretni határtalanul!
Nem tudlak elfeledni, mig szívem dobog,
csak szeretni tudlak, mert szeretlek nagyon!
Csendes éjszakán elkerül az álom,
mindig rád gondolok, és hozzád vágyom.
Gondold azt, hogy ott vagyok veled,
és nézem a két szép szemed,
hallgatom a lélegzeted.
A füledbe súgom, hogy nagyon jó veled!!!